„Nem az utca nevelt minket,… 

Tizennégy óra ötvenöt perc. Május… 

Lassan elérkeztünk a 27. Székelyudvarhelyi Diáknapokhoz és minél jobban telik az idő, annál inkább a deja vu érzése fog el, talán nem véletlenül. Pár évvel ezelőtt, pontosabban 3 éve én is részt vettem a diáknapokon, a PinkAge csapat tagja voltam, hozzá kell tennem, hogy azóta is visszasírom ezt a csapatot, valamint 4 évvel ezelőtt a 23. Székelyudvarhelyi Diáknapok egyik szervezője voltam. Visszagondolva ezek az események a 9-12-es éveim fénypontjai voltak, talán ekkor éreztem a legboldogabbnak és a legszabadabbnak magam a 4 év során.

23. Székelyudvarhelyi Diáknapok csoportkép a Szejkén

Idén is szervező leszek, de már nem diákként, hanem mint az UFF iroda munkatársa. Természetesen idén sem fognak elmaradni a hagyományos programok és játékok, de újítások is lesznek, hiszen minél újabb, annál izgalmasabb a diáknak, bármiről legyen szó. 20 csapat fog idén versenyezni, eddigi legmagasabb létszám, de nem félek, hiszen a szervezők mindig mindent kézben tartanak.

Visszatekintve talán nem tudnám megmondani, hogy hogyan jobb részt venni a diáknapokon, mint szervező, vagy mint csapattag. Mindkettőnek megvan a maga varázsa, és a maga izgalma. Lássuk csak egy kicsit, hogy tulajdonképpen mit is jelentett nekem szervezőnek majd csapattagnak lenni a diáknapokon.